A háromkötetes etimológiai szótár, a TESZ szerint, a képzeletbeli ajándékosztó alakjának elnevezésére régóta használt „Mikulás” elnevezés 1856-tól eredeztethető és egy olyan „lény”, illetve népi mesealak elnevezése, aki december 6-án, Szent Miklós napján megajándékozza a gyermekeket.

A Mikulás szó cseh származású, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál. A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány azonban a globalizáció hatására megváltozott: addig amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki a mi jóságos Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle.

Tanuljunk:

• Amerikában és Kanadában: Santa Claus
• Angliában: Father Christmas
• Baszkföldön: Olentzero
• Brazíliában, Peruban és Spanyolországban: Papá Noel
• Dániában: Sinter Klaas
• Finnországban: Joulupukki
• Franciaországban: Père Noël
• Hollandiában: Kerstman, Sinterklaas, röviden:Sint^[19]
• Horvátországban: Sveti Nikola, Božić Bata
• Japánban: Santa-szan (サンタさん^?), Hoteiosho (ajándékot hozó isten)
• Kínában: Sengtan Laozsen (聖誕老人, pinjin:shèngdànlǎorén )
• Lengyelországban: Mikołaj
• Magyarországon: Mikulás, Télapó
• Marokkóban: Black Peter
• Németországban: Nikolaus
• Norvégiában: Julenissen
• Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale
• Oroszországban: Gyed Moroz
• Romániában: Moș Nicolae
• Szlovéniában: Sveti Miklavž, Božiček
• Svédországban: Jultomten
• Hollandiában: Sinterklaas

A Mikulás alakját és az édességet összekapcsolja a csokoládé Mikulás. Magyarországon 1934-ben kezdtek ilyen figurákat gyártani. A legtöbb mai kommersz csokimikulás valódi csokoládé helyett kakaós bevonómasszából készül, amelyben a kakaóvajat olcsóbb növényi zsiradékkal helyettesítik. 2006-ban 8000 tonna csokimikulás készült Magyarországon.